Amelyik recept így kezdődik : „már az ókori görögök is…” onnan gyorsan lapozni szoktunk. Igaz?
Rossz hírem van.
A zellert már az ókori görögök és rómaiak is használták nem csupán élelmezési, hanem gyógyászati céllal.
Nagy ügy…Egyrészt minden zöldségnövényünk pályafutása az ember történetében igy kezdődött. Meglátta…megkóstolta…meghalt…a társa tehát nem harapott bele…Újabb kísérlet. Meglátta, megkóstolta…este virgoncabbá vált a máglyaoltást követően..naná, hogy később keresni kezdte éppen azt a szeldelt levelű, aromás illatú gazt, minek hatására erő költözött tagjaiba, könnyebben hajolt a derék, a térd és nem utolsósorban az asszonyok is csillogóbb szemmel tekintettek rá a tűz mellett. Több elejtett vad, több életerős utód…
Mi ez, ha nem csodaszer? Nem csodaszer…ez a zeller ! Egy ízletes zöldségnövény karrierje !
Fordítsuk komolyra.
Azóta többféle zellert megismert az ember és kedvelte meg. A levél- vagy metélőzellerben nagymennyiségű C-vitamin található.
Az ismertebb gumós zeller pedig tényleg nagyon értékes – és nem drága - növényünk. Vesetisztító tulajdonsággal bír, hiszen vízhajtó. Ezenkívül sok szerves nátriumot tartalmaz és, megtalálható benne a kalcium, a foszfor, a vas, a magnézium, kálium is. Levele „limonén, szelinént, alkil-ftalidokat tartalmazó olajjal dús”, de az ismert flavonoidokkal sem bánt vele szűkmarkúan a természet…mi se legyünk fukarak magunkkal, ha itt a idő és érezzük, immunrendszerünk valami finom, ugyanakkor természetes erősítőszerre vágyik. Mert a zeller ebben is bajnok! Sőt, még csak ebben igazán! Egy tál meleg zellerkrémleves , amitől a holtak is feltámadnak – ahogy édesanyám promótálta egynémely világbajnok levesét – de ne legyünk telhetetlenek. . Elég ha annyit mondok: a gyenge, erőtlen. étvágytalan ember gyógyszere a zellerkrémleves. Ami mellesleg egy finom ebéd előjátéka is lehet. Csak úgy…gyógykezelési célok nélkül.
Itt a receptje, ahogy én készítem:
Két tányér leveshez egy liternyi enyhén sós vizet forralok.
Az előzőleg kockára vágott kb fél kilónyi üde, ép és meghámozott zellert belerakom és addig főzöm, amíg teljesen megpuhul. Eközben egy nagy zellerszárat – levéllel együtt pépesre aprítok és félreteszem.
A leves alapba egy teáskanál vöröshagymakrémet csorgatok – aki nem szereti, egy kis fej hagymának a felét nagyon finomra összetörten teheti a fővő leveshez – majd a megfőtt zellerkockákat kihalászom a fazékból, pépesre mixelem és visszakanalazom a forró lébe. Most egy kanál olajat, vajat – ki mit szeret – forrósítok, amibe mokkáskanálnyi keményítőt szórok de a világért se pirítom! Azonnal egy dl főzőtejszínnel elkeverem és zutty a lobogva fővő levesbe! Utánadobom az apróra vágott zellerzöldet , ám avval már nem rotyogtatom.
Ezzel készen is volnánk…Már csak egy-két kenyérszeletkét pirítunk és vagy mellé, vagy a tányérba aprítva tálalható az erő-gyógy leves!
Nyáron jót tesz a szemünknek, ha egy-két paradicsomot kockára vágunk és a kész levest evvel tovább színesítjük.
Most nem térek ki a zeller egyéb elkészítési módjaira…zeller ivólé, rántott- töltött- sült zeller és még nagyon sok finomságot készíthet belőle, aki kedveli jellegzetes ízeit. Érdemes ennek érdekében minél ifjabb korban elfogadtatnunk családunk gyermek tagjaival. Az egészségük meghálálja.
Utóirat:
azt mondja népi konyhafilozófia, hogy amelyik férfin már a zeller sem segít, akár világgá is mehet. Merthogy a népi gyógyászatban potencianövelő- megtartó erejét , valamint idegerősítő eredményeit ismerik, elismerik. A lányoknak egy-egy tavaszi fogyókúrában nyújthat hathatós segítséget, hiszen vértisztító, természetes fogyasztószer egyben. Nosza, próbáljátok ki!
Ennyi érv mellet, ugyan mi tartana vissza? Nem igaz?
Jó étvágyat!
Utolsó kommentek