Nyakunkon a Szilveszter ! Aki otthon, esetleg baráti, rokoni körben várja a holnapi petárda durrogatást, tűzijátékot , annak igazán jó szívvel ajánlok egy-két további nyalánkságot.

Figyelem! Édesszájúak előnyben!

Minden további szószaporítás helyett elsőnek jöjjön egy régi, sokszor próbált, jól bevált Szilveszter-sütemény. Ha biztosra akarunk menni!

Szilveszter sütemény

Fél kg lisztet, egy csomag sütőporral (kis csomag, 7 gramm) huszonöt dkg cukorral, húsz dkg zsírral - igen, zsírral - és kettő egész /!/ tojással jól összedolgozunk.

A tésztát két részre osztjuk. Az egyikhez jóféle kakaóport szórunk / kb 2 púpozott evőkanállal/ vagy 20 dkg étcsokit reszelünk /naná, hogy evvel finomabb /, ehhez a kakaós adaghoz tuti kell pár kanál tejet is tenni, mert a kakaópor kiszippantja a nedvet és olyan lesz az állaga, mint a cipőtalp /békebeli/.  A másik feléhez egy zacskó vaníliás cukrot adunk /lehet kettő is/. Nem fog ártani.

A félujjnyira sodort tésztából  kis pogácsa szaggatóval a lazán lisztezett deszkán lapokat szaggatunk. A fehérek tetejére kristálycukrot hullajtunk / ha van durvább, az a jobb/, aztán jól bemelegített sütőben, zsírozott tepsin igen rövid idő alatt halványsárgára megsütjük.

Ha rám hallgattok, érdemes vegyesen sütni, fele fehér, fele fekete, így a fehér lesz az etalon a sütési eredményt illetően. Amikor a fehér egészen világos rózsaszínbe hajlik, akkor nem várhatunk tovább. A Kirámolni a sütit, de azonnal !

Ne gyulladjunk be, ha a frissen sült lapkák nem tűnnek túl strapabírónak. Óvatosan, lapáttal rakosgassuk tálcára, majd ha hűlésig  békén hagyjuk, az eredmény maga lesz a tökély. Vagy valami nagyon hasonló.

De ezt a rutin igazolja majd nálatok is /he-he/

Kihűlés után egy fehér egy fekete lapot finom baracklekvárral össze ragasztunk. Tán mondanom sem kell, mégis mondom, hogy  a fekete az alsó, a fehér kristálycukros a felső. Tálalás, falás. Ezt a sorrendet nem érdemes felcserélni. Helyesebben: Tálaljuk, falják.

Ha cukmisság és egyéb folyékony élvezetek fogyasztásától némi csömört éreznénk, jó szolgálatot tehet valami testesebb étek.

Meg különben is, nem mindenki rajongója a dolce vitának (na jó, majdnem mindenki, de ezt most nem az a film).  Van, aki sósan szereti !

Sósszájúak kedvéért egy másik bombabiztos recept: Brindzás pogácsa....

Brindzás pogácsa

25 dkg finomlisztet és 25 dkg juhtúrót, 20 dkg margarinnal, csipet sóval /tényleg csipet legyen ám/ kevés tejföllel és egy egész tojással összegyúrunk. Ha van időnk, lehet kétszer hajtogatni, de ha nagyon nyakunkon a tatár, nem érdemes, így is pillanatokon belül el fog fogyni ez a ropogtatnivaló....

Szóval, az összeállított tésztát lappá próbáljuk sodorni, sikerülni szokott. Ezután kis pogácsaszaggatóval kilyukasztgatjuk a tésztát és most figyeljünk!

A kb kétujjnyira formált pogik tetejét tojással megkenegetjük és roskadásig rakjuk reszelt sajttal. Hogy milyen sajtot vegyünk? A választás totál egyéni fantázia, ízlés dolga. Bármilyen finom – és igazi -  sajt jó lesz. Szóval a szaggatást addig folytatjuk, amíg van mit.

Nasi-költeményeinket előmelegített, forró sütőben - ez hagyományos villanysütőben kb 180-190 fok – erőteljes rózsaszínűre sütjük. Sütés után ajánlatos legalább a parti első vendégeinek érkezéséig jól elrejteni magunk és családtagjaink elől, feltéve persze, hogy a  a vendégeket is szeretnénk megkínálni. Vigyázat! Az illata fenséges, ez árulkodó jel lehet a rejtekhelyet illetően. Csak úgy mondom…

A receptekhez sok sikert a bulihoz jókedvet az ÚJÉVHEZ pedig mindenkinek sok boldogságot, bort, búzát, békességet!

A fenébe ! Nem bírom abbahagyni, de folytatni se  :)

Utóirat : a brindzás pogácsa követeli a megfelelő folyadékbevitelt. Fogyasztója italban ne szenvedjen hiányt!

A hagymalepényre nem a magyar konyha recepetjeit böngészve bukkantam. Valamilyen franciás ízlésű finomságokat kínáló gasztromagazin lehetett, ez biztos.

Ezt az ételt, elsősorban a franciák tálalják reggelihez, ebédhez, délelőtt, délután. Párom nem nevezhető a francia konyha rajongójának...és akkor óvatosan fogalmaztam.

Tengeri herkentyű, békák, csigák...brrr...Kb. így reagál, ha néha mediterrán tengerparti nyaralással ajándékozzuk meg  magunkat és én egy-egy langyos, nyáresti tengerparti séta során mindenképpen halsütödébe, halászvendéglőbe vágyakozom.

Vissza a hagymalepényhez. Szóval kipróbáltam és nem csak az én, de párom tetszését is elnyerte.  Heuréka!

Most megosztom azt a receptet, amit én kísérleteztem ki és mint garantáltan kipróbált sós süteményt bátran merem ajánlani. Azt nem állítom, hogy hétköznap, munkába indulás előtt érdemes a sütéshez fogni. Bár nem hosszú ideig készül és nem túl munkás. Mégis inkább egy nyugodt hétvégére ajánlom, egy finom, forró citromos tea mellé, ahol a lepényt a sütés után még kellemesen, otthonosan meleg konyhában tálaljuk és várjuk éhes családtagjaink megjelenését. Bízhatunk párunk szimatában, a frissen sült lepény illata garantáltan kicsalogatja a hálóból.  Tuti tipp.

A hozzávalók 2 személy részére:

A tésztához:

15 dkg liszt,csipet só, egy tojás sárgája, 1 dl langyos tej, kevés élesztő (ez egy 5 dkg-os kocka élesztőnek fél centis szelete), csipet cukor, egy evőkanál igazi házi disznózsír.

A töltelékhez:

egy nagy fej vöröshagyma, 1 evőkanál étolaj, 2 cikk fokhagyma, kb 20 cm póréhagyma, 2 egész tojás, 1 evőkanálb tejföl, egy mokkáskanál kukoricakeményítő, kevés bors, szárított paradicsom. + a tésztából megmaradt 1 tojásfehérje.

Elkészítése:

Az 1 dl langyos tejbe szórjuk a csipet cukrot és az elmorzsolt élesztőt. Ha felfutott, a liszttel, zsírral, a tojás sárgájával, csipet sóval a nokedlitésztánál egy kicsit keményebb tésztát dagasztunk..csak úgy kézzel...lazán. A lényeg, hogy inkább lágy legyen, mint kemény.

Kb fél óráig kelesztjük, konyharuhával letakarva. Amíg a lepénytészta kel, egy evőkanál olajon egészen világosra fonnyasztuk a vékony csíkokra vágott vöröshagymát, Az utolsó percben hozzá dobjuk a szintén vékony karikára vágott pórét és a zúzott fokhagymát, enyhén besózzuk. Ha kész lehúzzuk a tűzről.

A töltelékhez 2 tojásfehérjét + a lepénytészta készítésekor kimaradt 1 tojásfehérjét  nem túl keményre felverjük, hozzátesszük a a 2 tojás sárgáját, a  kanálnyi tejfölt a kukoricakeményítőt a szárított paradicsomot, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és a megkelt tésztát egy kb 30 cm hosszú, kivajazott, lisztezett tűzálló tálba simítjuk. Tetejére halmozzuk a hagymát, kissé bele is nyomkodjuk a tésztába, majd megint kelesztjük. Akkor gyújtjuk be a sütőt (nekem villanytűzhelyem van, nem légkeverős, 160 fokra állítottam), amikor letelt a második kelesztés, ami most már csak 15 perc.

Most még nem tesszük rá a tojáshabot, ezért érdemes felhasználásig hűtőben tárolni. Körülbelül 35 perc múltán kivesszük a lepényt és a tojásmasszát a tetejére öntjük. A lepényt a sütőbe visszatesszük és kb 15-20 perc alatt szép, barnás-pirosra sütjük.

Körülbelül 20 perc után négy nagy kockára vágjuk és máris szólíthatjuk a még ágyban szuszogó családtagokat.Ha még nem állnak sorban az asztal mellett.