Mindig elismeréssel olvasom az igazi gasztroblogok receptjeinek precíz leírásait, csodálom a tökéletes és részletes fotó-sorozatot, melyek egy-egy ínycsiklandó fogás elkészítésének mozzanatait örökítik meg. Jó ez és tényleg szükséges is sokunknak, bár több évtizedes konyhatechnikai tapasztalattal a legegyszerűbb házi szakács/nő is komoly rutinra tesz szert és rá képes érezni egy-egy fogás elkészítésénél a lényegre. Vagy nem, de erről most inkább nem beszélek.

Eljött az ideje az úgynevezett őszi-téli,  "melegítő" ételeknek. Egy ilyesmiről szeretnék most szólni, de elöljáróban a savanyú káposztáról néhány szót, amely a tél közeledtével egyre előkelőbb helyet vív ki magának a legtöbb háztartásban. Mint a legtöbb régóta kedvelt és nagyon ismert  - majdnem - alapvető élelmiszerünkről, a káposztáról is sokat lehetne elmondani. Ha azzal kezdeném, hogy aszongya..

..."már az ókorban ismerték és fontosnak tartották..stb...stb.." Nos, akkor nem túloznék.

Mert így van. A savanyítás - egy közhelyszótárból vett szimbolikával - "egyidős az emberiséggel".

Leírások szerint már a Kínai Nagy Fal építésénél dolgozó melósokat is ezzel táplálták, és a régi római leírások szintén említést tesznek erről az étekről.

Európában a németek vitték magas szintre a savanyítás mesterségét, hozzánk is rajtuk keresztül vezetett útja. Egy "echte" , ősrégi német fogás a sült kolbász, savanyú káposztával:

Fenti szállóige - első fele - a képen mosolygó francia király IV.Henrik nevéhez fűződik.

Talán mégsem ezért nevezte a nép Jó Henrik királynak....

Ámbár....a jó király minden alattvalója fazekába tyúkhúslevest kívánt, a jólét jelképeként.

Igy már érthető...Még Voltaire is költeményt irt az aranyló levesről a mi tokaji aszunk mellett, ha hinni lehet a kultúrtörténeti anekdotának.

Ezután a kis bevezető után ismerkedjünk meg IV. Henrik tyúkhúslevesével, amit mi is nyugodtan elkészithetünk, minden alapanyag adott hozzá. Én már kipróbáltam, mondhatom mindenki megelégedésére.

Mindenekelőtt egy nagy levesfőző fazék szükséges hozzá, melyet félig megtöltünk hideg vizzel. Ebbe jön a megtisztított petrezselyemgyökér, zeller, néhány káposztalevél, egy velőscsont és kevés piritott hagyma /zsiron üvegesre piritva/.Sóval, borssal ízesitjük és hagyjuk csendesen forrdogálni.  Ha igazán franciásra szeretnénk  hangolni a jó király levesét, akkor olyan fűszer-csokorral bolondítjuk meg, amihez az alap zeller, petrezselyem-csokréta mellé egy szál friss kakukkfüvet, tárkonylevelet és egy babérlevelet is hozzákötünk.

A megtisztított tyúk máját és szívét, valamint egy jókora szelet füstölt sonkát /nem zsírosat/, kis fej hagymát, gerezd fokhagymát, kevés petrezselyemzöldjét apróra vágjuk és péppé finomitjuk. Tejben áztatott zsemlével két tojással és sóval, borssal, szerecsendióval összeállitjuk, majd beletöltjük  a tyúk belsejébe és bevarrjuk.. A tyúkot a forrásban lévő levesbe tesszük, majd az állat korától függően főzzük kb 1 óráig. Ezután belevágjuk a feldarabolt répát, 2-3  kis fej gombát, kupica konyakot.

Miután a leves elkészült, a tyúkot kiemeljük a léből és egy másik tálban feldarabolva szervírozzuk. Pirított fehérkenyér-kockákkal tálaljuk.  A franciáknál ez a leves, egy tartalmas egytál-féle. Vidékenként változó mártással, körettel fogyasztják.

Így tálaljuk....

vagy így...vagy ahogy tetszik

Jó étvágyat hozzá !

Amelyik recept így kezdődik : „már az ókori görögök is…” onnan gyorsan lapozni szoktunk. Igaz?

Rossz hírem van.

A zellert már az ókori görögök és rómaiak is használták nem csupán élelmezési, hanem gyógyászati céllal.

Nagy ügy…Egyrészt minden zöldségnövényünk pályafutása az ember történetében igy kezdődött. Meglátta…megkóstolta…meghalt…a társa tehát nem harapott bele…Újabb kísérlet. Meglátta, megkóstolta…este virgoncabbá vált a máglyaoltást követően..naná, hogy később keresni kezdte éppen azt a szeldelt levelű, aromás illatú gazt, minek hatására erő költözött tagjaiba,  könnyebben  hajolt a derék, a térd és nem utolsósorban az asszonyok is csillogóbb szemmel tekintettek rá a tűz mellett. Több elejtett vad, több életerős utód…

Mi ez, ha nem csodaszer? Nem csodaszer…ez a zeller ! Egy ízletes zöldségnövény karrierje !

Fordítsuk komolyra.

Azóta többféle zellert megismert az ember és kedvelte meg. A levél- vagy metélőzellerben nagymennyiségű C-vitamin található.

Az ismertebb gumós zeller pedig tényleg nagyon értékes – és nem drága - növényünk. Vesetisztító tulajdonsággal bír, hiszen vízhajtó. Ezenkívül  sok szerves nátriumot tartalmaz és,  megtalálható benne a kalcium, a foszfor, a vas, a magnézium, kálium is. Levele  „limonén, szelinént, alkil-ftalidokat tartalmazó olajjal dús”, de az ismert flavonoidokkal sem bánt vele szűkmarkúan a természet…mi se legyünk fukarak magunkkal, ha itt a idő és érezzük, immunrendszerünk valami finom, ugyanakkor természetes erősítőszerre vágyik. Mert a zeller ebben is bajnok! Sőt, még csak ebben igazán! Egy tál meleg zellerkrémleves , amitől a holtak is feltámadnak – ahogy édesanyám  promótálta egynémely világbajnok levesét – de ne legyünk telhetetlenek. . Elég ha annyit mondok: a gyenge, erőtlen. étvágytalan ember gyógyszere a zellerkrémleves. Ami mellesleg egy finom ebéd előjátéka is lehet. Csak úgy…gyógykezelési célok nélkül.

Itt a receptje, ahogy én készítem:

Két tányér leveshez egy liternyi enyhén sós vizet forralok.

Az előzőleg kockára vágott kb fél kilónyi üde, ép és meghámozott zellert belerakom és addig főzöm, amíg teljesen megpuhul. Eközben egy nagy zellerszárat – levéllel együtt pépesre aprítok és félreteszem.

A leves alapba egy teáskanál vöröshagymakrémet csorgatok – aki nem szereti, egy kis fej hagymának a felét nagyon finomra összetörten teheti a fővő leveshez – majd a megfőtt zellerkockákat kihalászom a fazékból, pépesre mixelem és visszakanalazom a forró lébe. Most egy kanál olajat, vajat – ki mit szeret – forrósítok, amibe mokkáskanálnyi keményítőt szórok de a világért se pirítom! Azonnal egy dl főzőtejszínnel elkeverem és zutty a lobogva fővő levesbe! Utánadobom az apróra vágott zellerzöldet , ám avval  már nem rotyogtatom.

Ezzel készen is volnánk…Már csak egy-két kenyérszeletkét pirítunk és vagy mellé, vagy  a tányérba aprítva tálalható az erő-gyógy leves!

Nyáron jót tesz a szemünknek, ha egy-két paradicsomot kockára vágunk és a kész levest evvel tovább színesítjük.

Most nem térek ki a zeller egyéb  elkészítési módjaira…zeller ivólé, rántott- töltött- sült zeller és még nagyon sok finomságot készíthet belőle, aki kedveli jellegzetes ízeit. Érdemes ennek érdekében minél ifjabb korban elfogadtatnunk  családunk gyermek tagjaival. Az egészségük meghálálja.

Utóirat:

azt mondja népi konyhafilozófia, hogy amelyik férfin már a zeller sem segít, akár világgá is mehet. Merthogy  a népi gyógyászatban potencianövelő- megtartó erejét , valamint idegerősítő eredményeit ismerik, elismerik. A lányoknak egy-egy tavaszi fogyókúrában nyújthat hathatós segítséget, hiszen vértisztító, természetes fogyasztószer egyben.  Nosza, próbáljátok ki!

 Ennyi érv mellet, ugyan mi tartana vissza? Nem igaz?

Jó étvágyat!